| HIPPOCRATES I. évf. 5. szám 291 oldal. | Vissza a tartalomjegyzékre |
Prevenció az onkológiában
Prof. Dr. Eckhardt Sándor
Országos Onkológiai Intézet
|
A rákos megbetegedések a haláloki lista második helyét foglalják el. Magyarországon 1996-ban 33876-an haltak meg rosszindulatú daganatos megbetegedésben, és 200 000-re tehetô az élô (tünetmentes/kezelt) betegek száma1.Érthetô tehát, hogy hazánkban a daganatos betegségek leküzdése központi kérdés, és annak megelôzése az utóbbi idôben még inkább elôtérbe került. A prevenciós (megelôzô) tevékenységet az onkológia területén az alábbi szakaszokra osztjuk: (a) primer prevenció - amely a rákkialakulás megelôzését célozza, s ennek egyik ága - sok más életviteli tanács mellett - a gyógyszerekkel történô kemoprevenció : (b) szekunder prevenció - amely a rák korai felismerésére irányul annak ismeretében, hogy a korán felfedezett, kicsiny daganat gyógyulási esélye jobb, mint a késôn diagnosztizált, kiterjedt daganaté, s e célra elsôsorban a rákszűrés szolgál: (c) tercier prevenció - a rákos daganat megszüntetését, vagyis a beteg gyógyítását jelentheti, de ide sorolják az áttétek megelôzését, vagyis ezáltal a beteg életének jelentôs meghosszabbítását is. A primer prevenció leghatékonyabban az egészségügyi felvilágosítás segítségével valósítható meg. Ez a tevékenység ugyan az egészségügyi személyzet kötelessége, de elsôdleges feladata a társadalmi életben tevékenykedô civil szervezeteknek, sôt a pedagógusoknak és a média szakembereknek is. Ennek érdekében az Európai Unió államai megalkották az Európai Rákellenes Kódexet, azzal a céllal, hogy az egyre növekvô rákelôfordulásnak határt szabjanak. A Kódex azon fontosabb ajánlások összessége, amelyek figyelembevétele lehetôvé teszi az egyén számára a rákincidencia gyakoriságának csökkentését2. Az 1. táblázat felsorolja ezeket a tanácsokat: A szekunder prevenció körébe a tünetmentes népesség szűrése, illetve az egyén daganatának korai felkutatása tartozik3. E lehetôségeket intenzíven vizsgálják és napjainkban a tömegszűrésre még alkalmatlan módszerek további fejlesztése is folyik. A ma használhatónak bizonyuló szűrési eljárásokat nemek szerinti bontásban a 2. táblázat tartalmazza: 2. Táblázat A 2. táblázat adatai szerint az orvosi közvélemény feltétel nélkül elfogadja a méhnyakrák citológiai és az emlôrák primer mammográfiás szűrését. A prosztatarák és a vastagbélrák szűrési ajánlásai még nem szilárdultak meg: szenzitivitásuk, specificitásuk vagy költség/hatékonyság mutatójuk további javítást igényel. Hasznukról azonban - a korai felkutatásban - senki sem vitatkozik. Ugyanez mondható el az egyes veszélyeztetett csoportokban elvégezhetô, szájüregi vagy bôrrák szűrôvizsgálatokról is (dohányosok, vegyi munkások, stb.), azzal a különbséggel, hogy ezek a korai felkutatási módszerek viszonylag olcsók. Számos szűrôvizsgálati módszer felülvizsgálata is folyamatban van (például tüdôrák ernyôképszűrése), egyelôre azonban követhetô stratégia nincs. Megemlítem még a ritkán elôforduló daganatok (BRCA1-és2 /Breast Cancer Antigen/ pozitívak, FAP/Familial Adenomatous Polyposis/, medullaris pajzsmirigyrák, stb.) célzott, genetikus szűrését, amely napjainkban fontos szükséglet lett, és ezért végrehajtásra vár. A tercier prevenció két fontos ága az adjuvans terápia és az áttétképzés antiangiogenetikus anyagokkal történô megakadályozása. Elôbbi eredményes klinikai múltra tekint vissza, utóbbi azonban csak most lépett a klinikai vizsgálatok stádiumába4. Bizton lehet remélni, hogy a prevenció - hosszútávon - az onkológiában is eredményes lesz, és a bevezetésben említett drámai rákmortalitási számok javulni fognak.
Vissza a szöveghez |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Irodalomjegyzék:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
E-mail levelezés erre a címre: HIPPOCRATES Copyright: © Hippocrates 1999. Created by Spinerette Information Systems 1999. |