Az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés. Súlyát igen gyors, esetenként robbanásszerű, pandemiás elterjedése, és gyakori, esetenként magas letalitású szövődményei adják.

A kórokozó azonosítására már a mikrobiológia korai időszakában, a XIX. sz. végétől történtek próbálkozások. A vírusetiológia 1933-ban igazolódott, a betegség kórokozói az A, B és C influenza vírusok. Az A vírus kiterjedt járványokat, pandemiákat okoz, a B vírus általában kisebb lokális járványokból, a C vírus pedig sporadikus, egyedi esetekből izolálható.

Az A vírus felszíni struktúráját két antigén határozza meg, a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N). Az emberi megbetegedést okozó törzsekben három H antigén (H1, H2, H3) és két N antigén (N1, N2) fordul elő. A felszíni antigének folyamatos változásban vannak. Ez a változás nagyrészt lassan progrediáló (drift), így az eltérés a korábbi struktúrákhoz képest mindig csak csekély. Gyors változás esetében (shift) a vírus felszíni antigénjei hirtelen, teljesen lecserélődnek és új, eddig ismeretlen antigénstruktúra lesz a meghatározó. Ezáltal a népesség korábban megszerzett immunitása a merőben új antigenitású kórokozóval szemben hatástalanná válik, ami pandemia kialakulásának veszélyét teremti meg. Gyors változásra, a tapasztalatok szerint, mintegy 10 ~ 20 évenként lehet számítani.

A B vírusnál lényegesen kisebb mérvű az antigének változékonysága, a C vírus esetében pedig elhanyagolható. Az 1977 óta az időről-időre visszatérő járványokban általában a H1N1 és a H3N2 A vírusok, illetve egyes B influenzavírusok a globálisan elterjedt kórokozók. 

Klinikai kép

Az influenzavírus cseppfertőzéssel terjed, a légutak hámját károsítja. A betegség néhány óra -- 1-2 nap közötti lappangási idő után, hirtelen magas lázzal, fejfájással, húzó izomfájdalmakkal, elesettséggel kezdődik. A torokképletek lobosak, egyéb fizikális eltérés nem található. Retrosternalis égő, kaparó érzés és száraz köhögés jellemző, a hurutos tünetek ritkábbak. Szövődmény nélkül a kórfolyamat egy hét alatt lezajlik, de rövid időre gyengeség, izzadékonyság maradhat vissza.

Legfontosabb szövődmény a pneumónia. Ez lehet elsődlegesen virális eredetű, ami inkább a fiatal felnőtteket veszélyezteti. Tünetei, a fokozódó dyspnoe, cyanosis, haemoptoe, korán, a betegség kezdeti jeleivel egyidejűleg jelentkeznek, azokkal egybefolynak. A fizikális vizsgálat szegényes, csak a röntgenvizsgálat mutatja ki biztonsággal. A lefolyás gyakran súlyos, intenzív ellátást igényelhet. Szerencsére ritka.

Gyakoribb a másodlagos pneumónia, ami bakteriális ráfertőzésből támad. A kezdeti heveny szak lezajlása után 2-3 nappal, a láz visszatérésével, a bakteriális pneumónia típusos tüneteivel jelentkezik. Kórokozója leggyakrabban a S. pneumoniae, valamint a S. aureus. Inkább az idősebb korban lép fel, adaequat antibiotikus kezelést tesz szükségessé. Az influenzás halálozás jórészt a bakteriális pneumóniából adódik! A veszélyeztetett korcsoportokat ezért célszerű S. pneumoniae elleni is immunizálni (2). A légúti hám károsodása miatt számos további szövődmény várható, így a bakteriális ráfertőzés miatt, gyakori az otitis és a melléküregek gyulladása. 

Az influenza elleni immunizálás

Az influenza ellen leghatásosabb védelem az évenkénti, rendszeres oltás, ezért. szorgalmazni kell a veszélyeztetett populáció minél nagyobb arányú immunizálását (1).

Az oltás hatékonysága a kor és az immunállapot függvénye. A gyermekek és a fiatal felnőttek magas titerben termelnek ellenanyagot, míg idősebb korban, valamint idült betegségekben gyengébb az immunválasz. Másrészről meghatározó az is, hogy milyen fokú antigénrokonság van a vakcina törzs és az aktuális kórokozó vírus között. Optimális esetben a 65 évnél fiatalabbak között 70-90%-os védettség érhető el, míg az idősebb, egészségesekben az oltás 50-70%-ban előzi meg a megbetegedést, illetve a szövődményeket. Gyengébbek az eredmények az immunrendszer bármely eredetű károsodottsága esetén (4). 

Oltóanyagok

A védőoltást elölt vakcinával végzik. Az oltóanyag 3 különböző törzset, két A, és egy B influenzavírust tartalmaz, amelyek a következő influenzaszezon feltételezhető kórokozói. A vírust tojásban szaporítják, inaktiválják, majd tisztítják. Az oltóantigén lehet elölt teljes vírus, lehet hasított vírus („split vakcina”) és tisztított felszíni antigén („subunit vakcina”). Az utóbbi két változatot a reaktogenitás csökkentése érdekében, főleg a gyermekek oltására dolgozták ki.

A teljes vírus vakcinákban az antigén kémiai úton inaktivált virion. Ebbe a csoportba tartozik a Fluval^{AB (Omninvest) nevű hazai készítmény, amely a két A és a B vakcinavírust Al-foszfáthoz adszorbeált, teljes vírus formájában tartalmazza. Három éven aluliak oltására nem ajánlják.}

A hasított (split) vírusvakcinák reaktogenitása kisebb, antigenitásuk jó. Hazánkban a Fluarix^{™ (SmithKline Beecham), a Vaxigrip ® (Pasteur-Merieux), és a Begrivac® (Chiron -Behring) van törzskönyvezve.}

Felszíni (subunit) vakcina az Influvac® (Solvey), amely jórészt csak a protektív antigéneket tartalmazza. Reaktogenitása csekély, antigenitása jó. Ez is gyógyszertári forgalomban van.

Az 1999/2000-ben alkalmazásra kerülő valamennyi influenza vakcina, az A/Beijing/262/95 H1N1, az A/Sydney/5/97 H3N2, valamint B/Beijing/184/93 törzsekre jellemző haemagglutinin antigéneket tartalmazza.

Adagolás. Az immunizálás egy adag beadásával történik. A gyermekek első oltására egyes termelők 2x fél-adagot javasolnak, egyhavi időközzel, a második részt december előtt célszerű megadni. Felnőttek esetében az immunválasz egy szezonon belül adott két oltásra sem jobb. Az oltást évente ismételni kell, akkor is, ha az új vakcina egy vagy több komponense megegyezik az elmúlt évben adottal, a védettség ugyanis 1 év alatt jelentősen csökken vagy meg is szűnik.

A beadás módja. Az oltóanyag kizárólag izomba vagy subcutan adható. A beadás helye felnőttek és nagyobb gyermekek esetében a m. deltoideus, kisebbeknél a comb, az alsó és középső harmad határa, anterolateralisan.

Az oltások időzítése és az oltandók köre

Magas kockázatú egyének oltása szeptembertől kezdve ajánlatos. Széleskörű oltási kampányt inkább a késő őszi hónapokban célszerű szervezni, mivel Európa mérsékelt égövi területein az influenza aktivitás december és március közepére esik. Elfekvő kórházakban és hasonló jellegű intézményekben nem helyes túl korán immunizálni, mivel az ellenanyagok titere néhány hónapon belül csökkenni kezd, így védettségük még a járvány alatt megszűnhet. Az oltást akkor is adni kell, ha a közösségben már jelentkeztek influenza esetek.

Az oltás minden 6 hónapnál idősebb egyén esetében indokolt, ha számára--kora vagy bármely kórállapota miatt--az influenza, illetve annak szövődménye fokozottan veszélyes.

Célcsoportok, oltásuk kiemelten javasolt:

• 65 év feletti életkorúak,
• otthonok lakói, bármely életkorban, különösen, ha krónikus betegség áll fenn,
• felnőttek és gyermekek, krónikus pulmonális vagy cardiovascularis betegségben,
• felnőttek és gyermekek, akik az előző év során idült anyagcsere-betegség, (diabetes) vesebetegség, haemoglobinopathia miatt, orvosi vagy kórházi kezelésben részesültek vagy bármely eredettel immunszuppresszió zajlott le (gyógyszer is!),
• gyermekek és serdülők (6 hó - 18 év), akik tartós aszpirinkezelés alatt vannak, mert az influenzafertőzés Reye-szindrómát válthat ki,
• felnőtt nők, akik az influenza szezon idején terhesek lehetnek. [A jelenlegi influenza oltóanyagokat, mint elölt készítményeket, ugyan a terhesség bármely szakaszában veszélytelennek tartják. Mégis célszerűbb az oltásokat csak a második trimesztertől kezdődően adni, így ugyanis elkerülhető, hogy az első trimeszterben gyakoribb, spontán abortusokat az oltással hozzák összefüggésbe.]

Nagy kockázatú személyekre történő átvitel megelőzése érdekében oltandók:

• kórházak járóbeteg-ellátás orvosai, nővérek, egyéb alkalmazottak,
• időseket, és magas kockázatú egyéneket ellátó otthonok, elfekvő intézetek alkalmazottjai,
• házi ápolók, családtagok (gyermekek is) a veszélyeztetettek környezetében.
• További, figyelembe veendő csoportok:
• HIV fertőzöttek (3),
• szoptató anyák ( az oltás nem ellenjavallt!),
• utazók,
• különösen fontos közösségi feladatokat ellátók, hogy a járvány alatt tevékenységüket folytathassák,
• diákok és más közösségben élők (közös hálóhely!).
• Minden 6 hónapnál idősebb egyén oltható saját kérésre, ha nincs ellenjavallat.

Mellékhatások, oltási reakciók, ellenjavallatok.

Az oltóanyag élő vírust nem tartalmaz, így influenza megbetegedést nem okozhat! Az esetleg fellépő bármely légúti fertőzés véletlen egybeesés.

Helyi reakció lehet átmeneti nyomásérzékenység, lobosság a beadás helyén, ez borogatásra hamarosan elmúlik.

Általános reakciók: Láz, levertség, izomfájdalmak, fejfájás. Az előzetesen még nem oltottakban, főleg a gyermekben jelentkezhetnek, 6-12 órával az oltás után és 1-2 nap alatt elmúlnak.

Oltási szövődmény igen ritka, tojásérzékenység esetén allergiás tünetek jelentkezhetnek.

Tilos oltani ínaktivált vakcinával, ha ismert anafilaxiás túlérzékenység áll fenn tojással vagy az oltóanyag más komponensével szemben, ez az oltás előtt ezt tisztázandó!

Nem szabad oltani heveny lázas betegségben, de enyhébb, láz nélküli betegség nem oltási akadály. Különösen érvényes ez gyermekek enyhe, felső légúti fertőzéseiben és allergiás rhinitisében.