Uzonyi Plethismographya

A testrészek - elsősorban végtagok - térfogatváltozásának mérésére szolgáló müszert plethysmographnak nevezik. Az első ilyen eszközt 1622-ben írta le Glisson, aki élettani vizsgálatokra használta. A véna-occlusio elve - melyet a mai plethysmographok is felhasználnak - 1905 óta ismert. (1)

A plethysmographia többféle technikai megoldását fejlesztették ki, igy ismert a vízzel töltött tartállyal müködő, ahol a végtag térfogatváltozását az azt körülvevő víz veszi át, valamint a pneumoplethysmograph, ahol levegő közvetíti a volumeningadozást. (2)

Utóbbinak egyszerü változata az oscillométer. A szövetek volumenváltozásával együtt járó impedanciaváltozás az impedancia-plethysmograph müködésének alapja. (3)

A kezdetben használt mechanikus jelrögzítést elektronikus regisztrálás váltotta fel. Napjainkban microprocesszor vezérli a berendezéseket, rögzíti és feldolgozza az adatokat. E század közepétől terjedt el a plethysmographia alkalmazása a klinikai gyakorlatban is, ennek során alkalmasnak találták az érbetegségek diagnosztikájában és nyomon követésében. (4)

A strain-gauge plethysmograph a végtag körfogat-változásának mérésén alapuló, korszerü, non-invaziv müszer, mely alkalmas az alsó végtagok véráramlásának kvantitatív megítélésére. (5) Müködésének alapja a rugalmas csőben lévő higany megnyúlása, következményes elvékonyodása, az így kialakuló ellenállás-változás pontosan meghatározható. Az alsó végtagok artériás keringésének plethysmographias vizsgálata során a fekvő beteg combjaira felfújható mandzsettát, lábszárának legnagyobb kerületü részére nyúlásmérő eszközt (ez a higannyal töltött cső) helyezünk fel; a vizsgálat mindvégig ezen nyugalmi testhelyzetben, mindkét végtagon egyszerre történik. Lényeges a mandzsetták és a nyúlásmérő eszköz precíz felhelyezése a végtagokra. A mandzsettát 50 Hgmm nyomással felfújva, a vénás visszaáramlást meggátolva mérhető az artériás beáramlás, ez a nyugalmi áramlás.

Mértékegysége ml/100 ml/perc, tehát a 100 ml térfogatú szövettömegbe egy perc alatt áramló vérmennyiség, normál értéke 2 felett van. (6) Az 1. ábrán egy normál nyugalmi véráramlást jelző görbe látható. Ez a paraméter az arteriosclerosis obliterans kórfolyamata során csak a késői stádiumban mutat csökkenést.

A végtag vérkeringésének finomabb megítélésére alkalmas a következő eljárás. A mandzsettákat a systoles nyomás feletti értékre felfújva, 3 percig a végtag keringését teljesen elzárjuk, a kialakuló ischaemia következtében, a compressio megszüntetése után reaktív hyperaemia lép fel. Ekkor mérhető a maximális artériás áramlás - mely a nyugalmi értéket többszörösen meghaladja, normál értéke 7 ml/100 ml/perc felett van. A compressio megszüntetésétől a maximális áramlás eléréséig eltelt idő is információt ad az artériás keringésről, normál értéke 15 másodperc alatt van. A 2. ábrán normál ischaemiás terheléses vizsgálat görbéje látható.

Obliterativ verőérbetegségben az ischaemiát követően a maximális áramlás lassabban alakul ki, alacsonyabb szintet ér el. Ezen eltérések nagyszámú betegen végzett vizsgálatok alapján pozitivan korrelálnak a hemorheológiai eltérésekkel. (7)

A 3. ábrán az egyik végtagon kifejezettebb, a másikon enyhébb arteriosclerosis obliteransnak megfelelő eltérések figyelhetők meg - mindkét oldalon csökkent maximális áramlás van, az egyik végtagon a maximális áramlás eléréséig eltelt idő is megnyúlt, 15 s.

A plethysmographiás vizsgálat előnyei: non-invaziv, gyors, reprodukálható, információt ad a végtag keringésének funkcionális kapacitásáról akkor is, ha fizikai terhelés nem végezhető, így az arteriosclerosis obliterans mellett gyakori egyéb cardiovascularis kórképek (coronariasclerosis, myocardialis infarctus, stroke utáni állapot), valamint mozgásszervi betegségek, féloldali végtag amputáció utáni állapot esetén is. Különösen alkalmas a már diagnosztizált obliterativ verőérfolyamat változásának nyomon követésére, egyidejüleg a vénás keringésről is nyerhető adat, a vizsgálat kivitelezését képzett asszisztens önállóan is biztonsággal végezheti, szürővizsgálat (8) tapasztalatai alapján érzékenysége lehetővé teszi az arteriosclerosis obliterans korai, még panaszt nem okozó stádiumban történő detektálását.

A plethysmographia hátrányai: nem teszi megítélhetővé a végtagi artériák szükületének lokalizálását, helyhez kötött, méretét, árát figyelembe véve elsősorban a nagyforgalmú angiológiai szakambulanciák müszerparkjának részeként üzemeltethető.

Ábraaláirások:

1. ábra: Normál nyugalmi áramlás plethysmographiás görbéje

2. ábra: Ischaemiás terhelés utáni normál áramlás plethysmographiás görbéje

3. ábra: Ischaemiás terhelés utáni kóros áramlás plethysmographiás görbéje

Irodalomjegyzék:

1. Winsor T., Winsor D. W.: Plethysmography: History and recent advances. Intern. Angio., 1985. 4. 51-51.

2. Fairbarn J. F., Juergens J. L., Spittel J. A.: Peripheral vascular diseases. 1972. W.B. Saunders. 65-66.

3. Szabó Z., Solti F., Nemes A.: Angiológia. 1990. Medicina, Budapest. 55-58.

4. Isacsson S.: Venous occlusion plethysmography in 55-year old men. Acta med. Scand. 1972. 537. (suppl. 1.) 1-49.

5. Forconi S., Jagenau A., Guerrini M. et al.: Strain gauge plethysmography in the study of circulation of the limbs. Angiology, 1979. 30. 487-497.

6. Landi A.: Az arteriosclerosis obliterans nem invaziv diagnosztikája. Orv. Hetil., 1998. 16. 939-943.

7. Landi A.: Az arteriosclerosis obliterans humoralis syndromája és annak összefüggései klinikai, kockázati és prognosztikai tényezőkkel. Kandidátusi értekezés, 1994.

8. Landi A., Uzonyi A., Gyergyai G. et al.: Angiológiai szürővizsgálat postai dolgozókon. Orv. Hetil. 1995. 21. 1103-1107.