A kormány privatizációs törekvései a háziorvosi szolgálatok vállalkozását sem kerülik el. Ám e téren sok kérdés merül fel, ugyanis a háziorvosi praxisok megvásárlási feltételei még nem adottak. Melyek azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy ne kényszerprivatizáció jöjjön létre, hanem az érdekeltek jó szándékukból, megfelelő anyagi és tárgyi feltételek mellett müködhessenek magánorvosként? - kérdeztük dr. Szolnoki Andreától, a fővárosi önkormányzat egészségügyeiért felelős főpolgármester-helyettesétől.

Jó ideje, már 1990 óta szorgalmazzuk a háziorvosi praxisok teljes privatizációját, az ingó és ingatlan vagyonnal és magával a praxissal együtt. Azaz a teljes privatizáció a cél. Ám ennek feltételei ma még valóban nem adottak, több rendelet, törvény módosítására van ehhez szükség. Elsősorban az önkormányzati törvény módosítására gondolok, hiszen amíg itt nincs megfelelő szabályozó, addig mindkét félnél kétségek merülnek fel. A polgármesteri hivatalok azért aggódnak, hogy ha eladják a praxist, és az nem müködik megfelelően, például, ha meghal a háziorvos, akkor az egészségügyi szolgáltatás müködtetéséről újból neki kell gondoskodnia. De a praxisok müködtetésében sincsenek egységes szempontok, van olyan kerületi és vidéki önkormányzat, ahol a hivatal ingyen átadná a praxist, ám van, ahol több millió forintért kínálják az átvételt az orvosoknak. Ehhez elsősorban kormánydöntésre van szükség, nem csupán azért, hogy elkészüljön egy egységes tervezet a praxisok áráról, hanem azért is, hogy a tartalékolt 70 milliárd forintot igazságosan lehessen felosztani. Ez a summa, amely hitelként funkcionálna, egyébként nem fedezi az OEP finanszírozást, tehát gyakorlatilag praxisprivatizációra fel sem vehető, itt tehát eleve jogszabályi akadály lép fel. Tisztázni szükséges az amortizáció müködését is, mert a gépek, müszerek, bútorok elhasználódási fokával nem számolnak a müködési költségekben.

- Ha ilyen régóta tervezik a privatizációt, miért nem született még meg a megfelelő döntés?

- Ennek több akadálya is van. A már említett törvényi, rendeleti rendezés mellett maguk a kerületi polgármesterek sem tudtak egységes szemléletet kialakítani. Éppen ezért a minap találkozót szerveztünk a kerületek képviselőivel. Figyelemreméltó adat, hogy ezen a megbeszélésen minden régió képviseltette magát, a főváros valamennyi polgármesteri hivatalának illetékese jelen volt. Ez is bizonyítja, hogy az érdeklődés rendkívüli, valamennyien lépni szeretnének, s lehetőleg jó irányba. Éppen ezért felállítottunk egy ad hoc bizottságot, melynek feladata a helyzet pontos felmérése, az elképzelések írásba foglalása. Az öttagú bizottság véleményét ezután kiküldjük valamennyi kerületbe, egy újabb megfontolás céljából, s ezután már lesz konkrét tervezet, amellyel tovább léphetünk.

- A kérdés egyik sarkalatos pontja a praxis értékének kiszámítása. Ez milyen vezérelvek alapján történik?

- A legegyszerübb a helyzet azokban a háziorvosi rendelőkben, ahol egyetlen orvos végzi a szolgálatot, hiszen itt nem kell sem az ingatlant, sem az ingó vagyont elosztani. Ebben az esetben a napi piaci áron lehetne átvenni a rendelőt és a praxist. Ahol több orvos müködik együtt, ott társasházszerüen képzeljük el a privatizációt.

- Egyes kerületekben rekordgyorsasággal tatarozzák a háziorvosi rendelőket, s ezt látván az orvosok attól félnek, hogy itt jóval magasabb összegért fogják nekik eladásra kínálni...

- Azt gondolom, hogy az természetes, hogy egy jobb állapotban lévő ingatlant nagyobb összegért árulnak. Hiszen, ha a rossz állapotú építményt vásárolják meg, azt előbb-utóbb tatarozniuk kell.

- Hány háziorvost érint a privatizálás a fővárosban?

- Több mint ezer háziorvos müködik kerületeinkben, de országszerte ez a szám csaknem hétezerre rúg. Éppen ezért igyekszünk körültekintően előkészíteni a privatizációt.

- Milyen a doktorok érdeklődése, hajlandósága a vállalkozást illetően?

- Ez teljességgel változó. Budapest II. kerületében igen nagy az érdeklődés, itt már több magánpraxis müködik, de ellenpéldaként a X. kerületet kell említenem, ahol javarészt elzárkóztak az orvosok, itt még sokan közalkalmazottak. A VIII. kerületben viszont már 1995-ben megkezdődött a praxisok úgynevezett funkcionális privatizációja, itt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral nem az orvosok, hanem az önkormányzat kötött szerződést a rendelők müködtetési költségeinek finanszírozására. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban a fiatal, az aktív korban lévő háziorvosok fogják megvásárolni a praxist.

- A nővérellátást fogja-e szabályozni a készülő előterjesztés?

- Nem, ebben a háziorvos dönt, hiszen az ő költségét terheli a nővér bére.

- Véleménye szerint mikorra várható a törvénymódosítás, mikorra valósítható meg a teljes privatizáció?

.- Még csak hozzávetőleges időpontot sem tudok mondani, hiszen, mint említettem törvénymódosításra, jogszabályi módosításra van mindehhez szükség. Én remélem, minél előbb, hiszen ez a betegek érdeke.

E-mail levelezés erre a címre: HIPPOCRATES

Copyright: © Hippocrates 1999.
Minden jog fenntartva

Created by Spinerette Information Systems 1999.