A védőoltásokat a köztudat, gyakran az orvosi
gondolkodás is, kizárólag a gyermekek védelmét szolgáló eljárásként
tartja számon, és csak kevésbé közismert, hogy a felnőtteket
veszélyeztető infekciók jó részével szemben is van hatásos
immunizálás. Így nem meglepő, hogy e téren a lehetőségek
- az utazási oltásoktól eltekintve -, nincsenek kellőképpen
kihasználva. Jóllehet a vakcinációk kedvező hatásai mind a
morbiditásban, mind a mortalitásban, és az anyagiakban is igazolódnak,
a polgárok és az orvosok egy része is tartózkodó. Az érdektelenség
leküzdésére az USA-ban évente megrendezik a „Felnőttek
Vakcinációs Hetét”, más országokban pedig rendszeres szakmai
továbbképzéseket tartanak a felnőttkori immunizálás lehetőségeiről
és fontosságáról (1, 3).
Influenza és
pneumococcus oltás
Az influenzajárványok idején a halálozás az átlag
fölé emelkedik („excess mortality”), ez jórészt a 65 éven
felüliek „előrehozott halálozásból” ered. A morbiditás
szinte kizárólag a vírusfertőzést követő bakteriális ráfertőzésből,
főleg a pneumococcus pneumóniából adódik. Az influenza
és a pneumococcus oltásokkal e két betegség halálozását a
felére lehetne csökkenteni. Az USA-ban, az influenza és a pneumónia,
a 65 éven felüliek között, 1996-ban az ötödik helyen álló halálok
volt, ezért a magas kockázatú populáció átoltottságát
2000-re 60%-ra kívánják növelni.
Influenza ellen oltandók a 65 éven felüliek,
valamint a speciális kockázati csoportok tagjai: idült
kardio-respiratorikus betegségben, anyagcsere-betegségben, veseelégtelenségben,
haemoglobinopathiában szenvedő felnőttek és gyermekek;
hosszantartó aspirin-terápiában részesülő 6 hónapnál idősebbek;
rizikócsoportok tagjait ápolók.
A vakcina két influenza-A és egy influenza-B
vírust tartalmaz, ezeket a WHO évente jelöli ki, az epidemiológiai
viszonyok figyelembevételével. 1998/99-ben az A/Sydney 5/97 (H3N2), az
A/Beijing /262/95 (H1N1) és a B/Beijing/184/93 vírustörzsek kerülnek
a vakcinákban. Az újraoltás évente indokolt.
Az influenza elleni vakcináknak, az előállítási
technikának megfelelően, három változata van: 1./ elölt, teljes
vírust tartalmazó készítmények, 2./ hasított („split”)
és 3./ alegység („subunit”) vakcinák vannak forgalomban. A
mellékhatások általában jelentéktelenek. Gyermekek első oltása,
különösen teljesvírus vakcinával, némi reakcióval járhat, ezért
utóbbiak 3 éven aluliak oltására nem alkalmazhatók. A védettség
korlátozott, az antitest-titerek csökkenése fél éven belül megkezdődik.
Az immunitás várható aránya - a vírus- és a vakcina-antigének
azonossága esetén - 65 éves kor alatt 70-90%, idősebbekben,
illetve immunológiailag károsodottakban ennél alacsonyabb.
A pneumococcus (pncc) elleni oltást
mindazon esetekben indokolt elvégezni, ahol az influenza vakcináció
is javasolt! A pneumococcusoknak több mint 80 szerotípusa ismert.
Az oltóanyagok a 23 leggyakoribb és kiemelkedően patogén törzs
protektív antigénjeit tartalmazzák. A vakcina a 2 éven
aluliakban nem immunogén!
A védőoltás a pneumococcus pneumonia és
más invazív pneumococcus fertőzések (sepsis, meningitis)
kivédését célozza. Indokolt a 65. év felettiek, továbbá
mindazon kockázati csoportok oltása (anatómiai vagy funkcionális
asplenia, diabetes, immunkárosodott állapot, idült cardio-pulmonaris
állapot, nephrosis, stb.), ahol a halálozás magas! Immunológiailag
súlyosan károsodottakban és a nagyon idős korban az oltás hatékonysága
gyengébb!
A védettség időtartama általában 5 év.
Rendszeres emlékeztető oltás nem javasolt, csak különleges körülmények
esetén (léphiányos állapot, liquorrhoea, stb.). Fehérjével konjugált
törzseket tartalmazó vakcinák klinikai vizsgálati fázisban vannak.
Ezek a 2 éven aluliak oltásárára is alkalmasak lesznek, itt az akut
középfülgyulladások megelőzése a fő cél.
Hepatitisek
A hepatitis A vírus (HAV) ellen, normál IG
adásával passzív immunizálás végezhető, ez elsősorban
postexpositios védelemre szolgál. Hatása átmeneti. Praeexpositios védelemre,
aktív immunizálásra, elölt vírust tartalmazó vakcinák
vannak forgalomban. Célszeru oltani a foglalkozásuknál fogva
fokozottan veszélyeztetetteket, a kockázati csoportok tagjait (májbetegek,
homoszexuálisok, iv. kábítószer-élvezők, stb.),
valamint a fejlődő országokba utazókat.
Hepatitis B (HBV) elleni aktív immunizálás endémiás
területre utazók és ott huzamosabb időn át tartózkodók esetében
indokolt. Fontos emellett a munkájuk miatt veszélyeztetettek (egészségügy!),
az iv. kábítószerrel élők, homoszexuálisok, májbetegek,
vérrel-, vérkészítményekkel gyakran kezeltek, valamint a fertőzöttekkel
szoros kontaktusban levők oltása is. A passzív immunizálás kizárólag
postexpositios védelem céljából adható.
Tavasz - nyári encephalitis
A tavasz - nyári encephalitis
(kullancs-encephalitis) hazánkban viszonylag gyakori megbetegedés, különösen
az ismert, fertőzött területeken. A betegség 0,5-2%-os halálozással
is járhat, 2,5% a maradandóan bénulás és 33% körüli a
postencephalitises szindróma aránya. Terápiás lehetőség nincs.
Az oltóanyagok 99% feletti védelmet adnak, mellékhatásuk csekély.
Az aktív immunizálás mellett passzív védelem is
lehetséges.
Diphtheria -- tetanus
Ismeretes, hogy az oltással biztosított immunitás
általában kevésbé tartós, mint a természetes úton (betegség, tünetmentes
átvészelés) megszerzett védettség. A helyzet a diphtheria vonatkozásában
máris fenyegető, ezért az immunitás kellő szinten tartása
érdekében a fejlett országokban, így hazánkban is, tervezik a
lakosság 10 évenkénti, rendszeres emlékeztető oltását (4).
Az oltóanyag azonban tetanus komponenst is tartalmaz majd, ezáltal
egyszerusíteni lehet majd a sérültek tetanus elleni védelmének
jelenlegi gyakorlatát is.
„Gyermekbetegségek” elleni oltások felnőttkorban
Hazánkban a vakcinációval megelőzhető
„gyermekbetegségek” elleni védettséget a kellő időben
adott védőoltások biztosítják. A diphtheria, pertussis, BCG,
poliomyelitis vakcinák már több évtizede szolgálják a megelőzést,
további betegségek ellen (morbilli, rubeola, mumps, H. influenzae b,
varicella), viszonylag újabb készítmények állnak rendelkezésre. A
gyermekkori oltások esetenként felnőttek között is alkalmazásra
kerülhetnek.
Fiatal felnőttek esetében szükséges lehet
az MMR oltás, ha a gyermekkori immunizálás megtörténte
bizonytalan vagy külföldi tartózkodáshoz igazolni kell a biztos védettséget
(USA!). Rubeola ellen a gyermekkorban nem immunizált vagy
bizonytalan védettségu fiatal nőket a teherbe esés előtt,
illetve közvetlenül a szülés utáni időszakban MMR-rel kell
oltani. Varicella ellen célszeru immunizálni azokat a fiatal
felnőtteket, akik gyermekkorukban a betegségen nem estek át.
Az a tapasztalat ugyanis, hogy itt a szövődmények a gyermekkorhoz
képest gyakoribbak és súlyosabbak, különösen a varicella-zoster-vírus
(VZV) pneumonitis lehet veszélyes. A fiatal, szeronegatív nők
immunizálásával a terhességi és a perinatalis varicella súlyos
gondjai is elháríthatók.
Az idősebbek oltása részben az
immunrendszer gyengülése miatt válhat szükségessé, amikor a korábbi
oltásokból vagy átvészelésből származó védelem fokozatosan
hanyatlik, másrészt mind több mikrobáról derül ki, hogy az időseket
is megbetegíthetik. Időskorban a problémák döntő többségét
a légúti infekciók okozzák, ezért a respiratiós ágensek
elleni védelem alapvető fontosságú. A influenza és a
pneumococcus oltás mellett újabban felmerül a H. influenzae törzsek
elleni immunizálás kérdése is, ugyanis mind több észlelés
igazolja kórokozó szerepüket az idült bronchitisek fenntartásában.
Hasonlóan jelentősek az idősek légúti kórfolyamataiban a respiratory
syncytial virus (RSV) okozta fertőzések is. Utóbbi esetében
azonban, az évtizedek óta folyó kísérletek ellenére, csak most
kezdenek kirajzolódni hatásos és jól tolerálható oltóanyag körvonalai.
Nemzetközi utazásokkal kapcsolatos oltások.
A fejlődő országokba utazók az itthonihoz
képest kedvezőtlenebb, esetenként veszélyes közegészségügyi
- járványügyi körülmények közé kerülhetnek. Ezeken a területeken
számos olyan járványos betegség endémiás, amelyek az iparilag
fejlettebb országokban gyakorlatilag már nem fordulnak elő, mások
viszont, a klimatikus viszonyok miatt, eleve kizárólag a trópusokon
lehetnek, illetve vannak jelen.
A veszélyeztetettség fokát számos tényező
befolyásolja: a célország járványügyi helyzete; az utazó városban
vagy vidéki területen lakik majd; mennyi ideig tartózkodik a kritikus
miliőben; milyen az egészségi állapota; milyen betegségek ellen
van védettsége, stb. A fajlagos védekezés speciális lehetőségei
ugyan elég szukek, mégis az oltásokkal elérhető védelem
lehetőségeit ki kell használni.
A sárgaláz elleni oltás kötelező a
Közép-Afrikába és Dél-Amerika fertőzött területeire utazók
számára. Kizárólag a WHO által elfogadott intézet végezhet oltást,
hazánkban az Országos Epidemiológiai Központ (korábban OKI) Nemzetközi
Oltóhelye. Az oltás érvénye első alkalommal a 10.
postvaccinatios napon kezdődik és 10 évig tart; újraoltáskor az
oltási bizonyítvány azonnal érvényes újabb 10 éves időtartamra.
A mellékhatások ritkák és enyhék. Terhesek és 4 hónapnál
fiatalabb csecsemők oltása tilos!
Az ajánlott oltások között első
helyen a hepatitis A és B elleni vakcináció áll. A fejlődő
országok magas arányú átfertőzöttsége miatt feltétlenül szükséges
hatásos védettség biztosítása mindkét vírusbetegség ellen.
Hastífusz endémiás területre utazók immunizálására
újabb modern vakcinák állnak rendelkezésre.
Rabies ellen endémiás területen való
huzamosabb tartózkodás esetén pre-expoziciós immunizálás jön
szóba. Ez nem csupán a fertőzött állatokkal való esetleges
kontaktus miatt lehet fontos, hanem azért is, mert a fejlődő
országok többségében, anyagi okokból, még nem a modern, szövettenyészetben
előállított vakcinákat alkalmazzák, hanem a jóval olcsóbb, de
súlyos mellékhatásaik miatt általában már mellőzött, korszerutlen
neurovakcinákat.
A kolera elleni védőoltás az oltóanyag
gyenge effektusa (~50%) miatt nem kötelező.
A védelem megfelelő személyi higiénével és elővigyázattal
inkább biztosítható.
A japán-B encephalitis (JBE) Ázsia déli, dél-keleti
területein, és az óceániai szigeteken honos. A turisták kockázata
csekély, csak azokat veszélyezteti, akik falusi környezetben hosszabb
időt töltenek. Kórokozója flavivírus, köztigazda a házi sertés
és több gázlómadár; átvivői a culex szúnyogok. A védőoltás
veszélyeztetettség esetén indokolt, de csak az adott helyszínen
szerezhető be (2).